,

Ismerjük, tudjuk, hogy létezik és minket is bármikor utolérhet, mégsem szeretünk beszélni róla. Pedig, a rák ellen akkor vehetjük fel sikerrel a harcot, ha nem dugjuk homokba a fejünket. Erről is szól a rákellenes világnap, ami idén a „Vagyok és leszek” szlogennel azt üzeni nekünk, hogy a rosszindulatú daganatok jelentős része ma már gyógyítható.

Mi a rák?

Többféle rosszindulatú daganat összességét nevezzük ráknak, ezek jellemzője, hogy az érintett területen a sejtek burjánzani, ellenőrizetlenül szaporodni kezdenek, ezáltal károsítja a környező, majd a távolabbi (áttét) szöveteket. Normális esetben a sejtek szaporodása szabályozott, csak a szükséges ideig tart.
Míg a rosszindulatú daganatok bejutnak más szövetekbe, a jóindulatú fajták erre nem képesek.

Nemzetközi rákhelyzet

Tavaly a WHO (egészségügyi Világszervezet) adatai alapján 2018-ban mintegy 9,6 millió ember halt meg rákban, ez az összes haláleset több, mint 15 százaléka: minden hatodik, betegség miatti haláleset valamilyen rosszindulatú daganatra vezethető vissza. Hátterükben leggyakrabban a magas BMI (testtömegindex) és az ehhez járuló túlsúly, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel, a mozgáshiány, a dohányzás és az alkoholfogyasztás áll. A dohányzás különösen veszélyes, a végzetes rosszindulatú daganatos esetek mintegy 22 százalékáért felelős.
Komolyan figyelni kell a fertőzésekre is: egyes országokban a hepatitis és a humán papilloma vírus (HPV) a rákos megbetegedések 25 százalékánál mint oki tényező mutatható ki – foglalja össze a tavalyi rákkal kapcsolatos adatokat a WHO.
A leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdőrák, ezt követi a mell-, a kolorektális- (vastagbél és végbél), a prosztata-, a bőr- és a gyomorrák. A rákos halálesetek rangsorát a tüdőrák vezeti, majd a kolorektális rákok, a gyomorrák, a májrák és a mellrák következik.

Rossz a magyar helyzet

Magyarországon évente 32-35 ezer ember hal meg rákban – a leginkább veszélyeztetett az 50-60 éves korosztály –, ami a legrosszabb mutató az OECD államok között. A halálesetek 25 százaléka írható a rosszindulatú daganatok számlájára, a szív- és érrendszeri betegségek után a rák következik, mint vezető halálok. Ez rendkívül rossz adat. Folyamatosan nő a daganatos megbetegedések száma, az utóbbi években a regisztrált új betegek száma meghaladta a 100 ezret. Ugyanakkor a rákban meghaltak száma nem emelkedik, ez viszont azt jelenti, hogy egyre hatékonyabbak a kezelések. És még valamit figyelembe kell venni: a több regisztrált beteg a diagnosztika fejlődésével, és a szűrésekkel is magyarázható. Az orvostechnológia fejlődésének köszönhetőn még korábbi stádiumban felismerhetők a rosszindulatú elváltozások, míg a szűrőprogramokkal a korábbinál jóval több vizsgálatot végeznek. Kulcspontokról van szó, hiszen a rákra különösen igaz, hogy minél előbb mutatják ki, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak.
Magyarországon a felmérések szerint a rendszeres szűrésekkel a daganat miatti halálesetek közel fele megelőzhető lenne. Ez csak rajtunk múlik! Ne bízzuk magunkat a véletlenre, panaszmentesség esetén is járjunk el a vizsgálatokra.
Nők esetében a legfontosabb a mell-, a méhnyak-, illetve petefészekrák szűrése, férfiaknál a prosztataszűrés. Mindkét nemnél a vastagbélrák, a végbélrák, a bőrrákok és a tüdőrák kerülhető el a legkönnyebben a rendszeres vizsgálattal, ezek egyben a leggyakoribb rákbetegségek Magyarországon.
Erre is utal az idei rákellenes világnaphoz csatlakozó, három évre szóló „Vagyok és leszek” kampány, ami azt üzeni számunkra, hogy az időben megkezdett kezeléssel a rák ma már jó eséllyel gyógyítható, illetve a tünetmentesség jelentősen meghosszabbítható.

,

“A Rákellenes Világnap legfontosabb üzenete, hogy figyeljünk oda magunkra! Forduljunk magunk felé, éljünk egészségesebben, az életmódunkat változtassuk meg úgy, hogy az minél kevesebb kockázatot hordozzon, járjunk el a szűrővizsgálatokra. Tekintve, hogy a daganatos betegségek kialakulásában az életvitel meghatározó szerepet játszik, az e téren tett mielőbbi érdemi változtatásokkal a legtöbbet tehetjük magunkért.”

 

Rák és életmódváltás

Kétségtelen, hogy a rák egyes fajtáinál kimutatható az örökletesség és a genetikai hajlam. Az esetek többségében viszont sajnos mi magunk is jelentősen hozzájárulunk a rosszindulatú daganat kialakulásához.
A stressz, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a kialvatlanság egy-egy lépés a rosszindulatú daganatok felé. Ebből következik, hogy életmódváltással sokat tehetünk a rák megelőzése érdekében. Kutatások szerint a rák miatti halálesetek harmada megelőzhető lenne. Mit kell ehhez tenni? Először is, megnyugodni. Még akkor is, ha ez nem egyszerű, ez a mai rohanó, idegességgel teli világban. Mégis, próbáljuk meg. Elcsépeltnek hangzik, de relaxáljunk minden nap fél órát lefekvés előtt – pozitív hatását rögtön érezni fogjuk.
Együnk lassan, nyugodtan. A kapkodó étkezés, a rosszul megrágott étel, a magunkba döntött ital megterheli az emésztőrendszerünket. Tudjuk, hogy a jó emésztés, az egészség az alapja? Óvjuk az emésztőrendszerünk, ne terheljük túl, mert, ha így teszünk, gyorsabban felhalmozódnak a mérgek és salakanyagok a beleinkbe, emiatt romlik a felszívódás, gyulladások alakulhatnak ki, és legyengül az immunrendszer. Hogy, miért? A rossz táplálkozás hatására a bélflóra egyensúlya felbomlik, ez pedig közvetlenül kihat az immunrendszer állapotára. Az egyensúlyi állapotot tehát veszélyezteti a kapkodó étkezés, de ennél is jobban a már említett helytelen étrend.
Tartsuk magunkat távol az állati zsíroktól, a kész- és félkész ételektől, a fehér cukortól, a fehér liszttől, az alkoholtól (rendben, napi egy pohár bor belefér), általában a káros adalékanyagokkal készült élelmiszerektől és a szénsavas italoktól.
Ezek helyett részesítsük előnyben a nyers zöldségeket és gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű gabonákat, az olajos magokat, a növényi olajokat, a fermentált élelmiszereket. És, persze igyunk sok vizet, napi 2,5-3 litert. Nincs is jobb méregtelenítő, mint a tiszta víz!
Azt pedig talán már tényleg nem kell mondani, hogy a dohányzással egyszer és mindenkorra szakítsunk: a gyilkos tüdőrák szinte mindig emiatt alakul ki. A dohányfüstben legalább 50 olyan vegyület található, ami bizonyítottan rákkeltő – miért kísértsük a sorsot? És az alkohollal? Ha szeretnénk elkerülni a májrákot, tényleg csak alkalomszerűen, és nagyon kis mennyiségben fogyasszunk alkoholt.
És még valami.
A túlsúly egy olyan rizikófaktor, ami nemcsak a szív- és érbetegségek vagy a diabétesz kockázatát növeli, hanem számos ráktípusért felelőssé tehető. Adjunk magunkra, előzzük meg az elhízást, ha mégsem sikerült, törekedjünk a feles kilók mielőbbi leadására. Az egészséges étrend mellett ehhez nem kell más, csak a rendszeres mozgás: hetente legalább öt napon mozogjunk fél órát intenzíven. Ha eleinte nem megy, akkor a fél órát ketté is oszthatjuk. Intenzív mozgás nemcsak a torna vagy az úszás lehet (ezek mind nagyon jók), hanem akár egy kiadós séta is megteszi. A lényeg a rendszeresség és az, hogy ne pihengessünk közben. A mindennapos mozgással elsősorban a mell- és a bélrákok kockázata csökkenthető, a fogyókúrás hatással összefüggésben pedig 13 különböző rákok kerülhetünk el – írja a brit Cancer research UK. Létezik egy 10 ezer lépéses ajánlás is, amit azt mondja, hogy ennyit kell teljesíteni az egészségünk megőrzéséért. Ez durván 6,5 kilométer. Azért a fokozatosságot tartsuk be!

 

Források:
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/cancer
https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/causes-of-cancer/physical-activity-and-cancer/what-are-the-benefits-of-exercise#PAbenefitsrefs0
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter