Bőrrák, melanóma

Bőrrák, melanóma

A bőrrák valójában nemcsak egyféle tumor, hanem a bőrt érintő rosszindulatú daganatok összessége. Ezek közül a legagresszívabb és egyben legveszélyesebb a melanóma, amit a többi bőrrákkal szemben nagyon nehéz gyógyítani.

Bőrünk a legkiterjedtebb kiválasztó szervünk, ez is közrejátszik abban, hogy sajnos többféle daganat is megtámadhatja. A bőrt érintő rosszindulatú tumorok abban megegyeznek, hogy egyik sem fertőző. Azért fontos ez a megállapítás, mert a kialakult bőrrákot sokan valamilyen fertőzésnek hiszik, és ahelyett, hogy orvoshoz mennek, megpróbálják ennek megfelelően, otthon kezelni. Ezzel pedig késleltetik a szakszerű terápia megkezdését, ami a gyógygombákkal is kezelhető bőrrák esetében különösen veszélyes, hiszen adott esetben egy rendkívül gyorsan terjedő tumorról lehet szó.

Hogyan épül fel a bőr?

Ezt azért érdemes röviden átvenni, mert így könnyebben megérthető a bőrrák megelőzésének és kezelésének gyakorlata. Ha pedig ezeket ismerjük, a terápia is jó eséllyel sikeresebb.
A bőr három rétegből áll, a felhám – epidermis – feladata az elpusztult szaruréteg folyamatos pótlása, megújítása, valamint szervezetünk külső védelmének biztosítása. Alatta található az irha – dermis –, ez biztosítja a bőr tartósságának és rugalmasságának megőrzését. A legalsó réteg a bőralja – hypodermis vagy subcutis –, ami hőszigetelő funkciót tölt be, tompítja az enyhébb fizikai hatásokat, valamint energiát raktároz el.

A bőrrák fajtái

Mint már jeleztük, többféle bőrrák létezik, ezek gyakoriságuk és veszélyességük tekintetében is eltérnek egymástól. Most a leggyakoribb, rosszindulatú típusokat mutatjuk meg részletesebben.

Legtöbbször a basaliomával találkoznak az orvosok, ez a bőr mélyebb rétegeiből kitörő tumor lassan növekedik, ritkán képez áttéteket, nem szóródik szét a szervezetben. Ugyanakkor, nagyon nagyra nőhet, akár a tenyérnyi méretet is elérheti, ami jelentős mértékben roncsolja a környező szöveteket, ilyenkor az eltávolítása is maradandó nyomot hagy. Inkább a fehérebb bőrű (szőke- és vörös hajú) emberekre jellemző, elsősorban a napsugárzásnak kitett bőrfelületen alakul ki. Fiatal korban is gyakori, főleg a férfiakat érinti. Sima felületű, gyöngyhöz hasonlítható dudorként indul, a széle pirosas, áttetsző. Ahogyan nő, a duzzanat kifekélyesedik. Az ajkakat, az ajkak környékét, a fül és a halánték tájékot érdemes figyelni, valamint a törzs azon részeit, amik rendszeresen napégést szenvednek el.

Életveszélyes áttétet is képezhet, elsősorban a nyirokcsomókban, a basaliománál kevesebb beteget érintő laphámrák (spinalioma), ami szintén bazálsejtes karcinóma. A hámsejtek rosszindulatú burjánzása a felhám középső részében következik be, ennek eredményei a fekete, lapos foltok, amiknek felülete elszarusodik, tüskéssé válik. Innen a latin spinalioma elnevezés. Jellemző rá a fekélyesedés, vérzés, kisebesedés. Gyorsan növekszik, gyakoribb az idősek körében, azonban az utóbbi években a középkorú és a fiatalabb korosztály körében jelentősen megemelkedett ennek a ráknak az előfordulása. Kialakulásának jellemző helye a száj környéke, a nyak, a dekoltázs, a haj nélküli fejtető, és a napfénnyel rendszeresen és hosszú ideig érintkező területek, de a nyálkahártyát sem kíméli.

Ritka, azonban rendkívül veszélyes a hamarosan gyógyszerekkel is gyógyítható  melanóma –írja a Vitalitás Magazin, ami melanocitákból képződik, tulajdonképpen a pigmentsejtek (bőrfestéket termelő sejtek) kóros burjánzása, ami a túlzott napozás, napon végzett munka következménye függetlenül attól, hogy ez párosul leégéssel, vagy sem. Gyorsan képez áttéteket, a test bármely részén és szervben – elsősorban máj, agy, csontok és tüdő – rosszindulatú daganatot okozhat. Ha nem kezdik időben kezelni, a beteg életét nagyon nehéz megmenteni. Gyakorlatilag bárhol, még a szemben is kialakulhat. Bár sokan úgy gondolják, hogy kifejezetten az anyajegyek elrákosodása, a melanóma valójában 70-75 százalékban a teljesen sima bőrfelületen jelentkezik. Aggasztó, hogy az előfordulása folyamatosan emelkedik, az utóbbi években megkétszereződött.

Mennyire elterjedt a bőrrák?

Az előbbiek már utaltak arra, hogy a bőrrák ott van a legelterjedtebb tumoros megbetegedések között. Riasztó, de igaz: tízévente megduplázódik a bőrrákos esetek száma, aminek csak részben oka a diagnosztikus eszközök fejlődése. Basalioma, legalábbis Európában, közel minden harmadik embernél kialakul, laphámrák minden harmincadiknál. Az Egyesült Államokban a bőrrák a leggyakoribb rosszindulatú daganat – írja az USA Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ. Világszerte évente 2-3 millió nem melanomás, és 132 ezer melanomás esetet regisztrálnak a WHO jelentése szerint. Magyarországon a nők között gyakoribb a melanoma, 100 ezer nőből 10 érintett, mindkét nemet figyelembe véve, az összes rák között a bőrrák áll az első helyen – évente több mint 15 ezer új esetet regisztrálnak.

Európában a rákos elhalálozások mintegy tizenöt százalékáért valamilyen bőrrák felelős. Bőrrák esetén főként a melanomára asszociálunk, de ez a bőrrák okozta megbetegedéseknek csak nagyjából a három százalékát teszi ki. Ismertségének oka, hogy ez a bőrrák a legveszélyesebb az életre.  

Bőrrák kialakulása: mik a rizikófaktorok?

Valójában ezeknél a tumoroknál az örökletességnek is lehet szerepe, de ennél sokkal fontosabb kockázati tényező a nap káros sugárzása. Különösen az UV-A és az UV-B veszélyes. Szintén növelik a kockázatot az immunrendszer működését befolyásoló betegségek és a laphámrák esetében a dohányzás.

A basalioma és a laphámrák főként a napfénynek kitett felületeken jelenik meg: arcon, füleken, nyakon, fejbőrön, vállakon és – főként férfiak esetében – a mellkason/háton. Ezért főként a túlzott napozást okolhatjuk, de a szolárium használata is veszélyt jelenthet. Rizikófaktornak számítanak az anyajegyek, különösen a szabálytalan szélű, és a szokásostól eltérő színűek. A kutatók szerint a bőrrák kialakulásához hozzájárulhat az arzén tartalmú szerek gyakori használata, ha szervezetünket ionizált sugaraknak tesszük ki, valamint néhány genetikai deformáció, és a legyengült immunrendszer is. Bár számos tényezőt nem tudunk kiszűrni, az immunrendszer legyengüléséért sokszor mi magunk vagyunk a felelősek. A mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a stresszes életmód hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyának megbomlásához, aminek közvetlen következménye a helyes immunválasz hiánya. Szintén gyengíthetik az immunrendszert a hosszantartó gyógyszeres terápiák, szervátültetések. Ezen kívül a laphámrák kialakulásában szerepe lehet a dohányzásnak, és pár, a pszoriázisra irányuló terápiának. Dohányzók esetében a bőrrák főként az ajkakat, súlyosabb esetben a szájüreget is érinti. Szintén növeli a bőrrák megjelenésének esélyét a túl világos – tehát kevés melanint termelő – bőr és az idős kor. Utóbbiakat módosíthatatlan rizikófaktoroknak nevezzük.

A rizikófaktorok összefoglalva:

  • túlzott napozás/szoláriumozás (megfelelő védelem nélkül),
  • legyengült immunrendszer,
  • károsodott bélflóra,
  • hosszan tartó gyógyszeres (pl. antibiotikumok) kezelés,
  • dohányzás,
  • idős kor,
  • genetikai adottság,
  • anyajegyek nagy száma,
  • szabálytalan szélű és színű anyajegy,
  • fehér bőr,
  • mozgásszegény életmód,
  • helytelen táplálkozás,
  • stressz.

Bőrrák tünetei

Kezdeti fázisban valamennyi bőrrák, szinte mindig tünetmentes. Amennyiben a betegség előrehaladott, vagy nagyobb bőrfelszínt érint, előfordulhat az érintett terület viszketése, fájdalmassá válása, esetleg vérzése. A bőrrák megjelenését az első időszakban igen nehéz laikus szemmel megállapítani, hiszen mindennapjainkban gyakran előfordulnak olyan fizikai behatások – ütések, horzsolások, stb. –, amelyek a bőrfelszín elváltozását, például dudorokat, foltokat okoznak. Általában ezeket nem vesszük komolyan. Lássuk most, mik lehetnek az intő jelek.

Figyelni kell minden olyan új elváltozásra, ami nem ismert eredetű seb vagy más fizikai behatás következménye. Nagyon fontos a krónikus gyulladások, fekélyek ellenőrzése.
Aggodalomra adhatnak okot az apró, hámló foltok, amik elsősorban a napnak kitett bőrfelületeken jelennek meg – ez leginkább a laphámrákra jellemző. Az ajkakon kialakuló duzzanatok, érdes vagy hámló foltok, az ajak és a határoló arcbőr közötti kontúr elvesztése is bőrrákot megelőző állapot lehet. Ide tartoznak a keratinos kinövések, amelyek vöröses alapúak, és általában néhány milliméteresek, de akár az 1-2 centit is elérhetik.

Intő jelek a nem, vagy nehezen gyógyuló apró sebek, a gyakran vérző kitüremkedések és lapos képletek, illetve a gyöngyház színű, vöröses csomók, dudorok. Tipikusan a basaliomára utal a nehezen gyógyuló, néhány milliméteres, idővel kifekélyesedő és vérző, sokszor lencse alakú vagy lapos seb.

Előfordulhat, hogy a bőrrák, az első időszakban, rózsaszín, lassan növekvő foltként jelenik meg a bőrfelszínen.
Összegezve, minden olyan bőrelváltozás gyanús, ami ismert ok nélkül jelenik meg, formája és/vagy felülete változik, bármilyen ütemben növekedik, vérzik, fekélyesedik. Ezeket vegyük komolyan, és mutassuk meg szakembernek.

Anyajegy és bőrrák

A közkeletű vélekedéssel ellentétben a bőrrákok csak kisebb része alakul ki anyajegyből. Amennyiben viszont ez történik, akkor a legveszélyesebb bőrrák, a melanóma fejlődhet ki belőlük.
Ezért kell nagyon komolyan venni minden abnormális változást. Hogy, mi számít szokatlannak? Tudni kell, hogy az anyajegyek idővel változhatnak, azonban, amikor a szokatlanná válik az alakjuk, a felszínük érdes lesz, többféle színt vesznek fel, illetve a méretük hirtelen megnő, mindenképpen forduljunk szakorvoshoz. Ugyanez a teendő a felnőttkorban kialakuló anyajegyek esetében, illetve akkor, ha az anyajegy vérzik, kisebesedik.

Ettől függetlenül, a rendszeres önvizsgálat mellett az anyajegyeinket évente legalább egyszer ellenőriztessük!

Bőrrák kezelése

A tumor korai felismerése igen fontos, hiszen ez határozza meg a kezelés módját és hatékonyságát. A basalomia szinte soha, a laphámrák ritkán képez áttéteket, ehhez az is kell, hogy csak nagyon késői stádiumban induljon a terápia.

Legtöbbször egyszerű műtéttel távolítják el a bőrrákokat, minél kisebb a tumor, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra.

A műtét általában helyi érzéstelenítéssel történik, és rövid ideig tart. Nagyobb elváltozásoknál kimetszést alkalmaznak, az egy centiméternél kisebb rákokat egy speciális, orvosi eszközzel kikapargatják. A helyét elektromos tűvel kezelhetik, ez szétroncsolja, kiszárítja a hátramaradt daganatos sejteket. Szintén gyakori módja a bőrrák kezelésének a Moh mikrosebészeti beavatkozás. Lényege, hogy vékony rétegekben távolítják el a karcinómát: ezeket folyamatosan, mikroszkóp segítségével analizálják, majd ha elérik az egészséges szövetréteget, felfüggesztik a bőr eltávolítását. Ennek segítségével a bőr egyenletesebben, különösebb felszíni nyomok nélkül gyógyul. Szintén szokásos alkalmazás a lézeres beavatkozás, amely eltünteti a spinocelluláris rákokat (laphámrák), valamint a felületi basaliomás képleteket.

Amennyiben a betegséget korai stádiumban lokalizálják, főként a krioterápiát alkalmazzák, azaz a tumoros szöveteket lefagyasztják, és így távolítják el. Ilyenkor bevethetik a fotodinámiás kezelést is: a karcinómát folyékony, fényérzékenyítő kemikáliákkal ecsetelik, majd olyan frekvenciájú fénysugárral kezelik, ami a tumoros sejtek elhalását okozza.

Súlyosabb esetekben, főként az áttétek megjelenése után, a műtéti beavatkozást kemo-, immun- és/vagy sugárterápiával egészítik ki.
Nyirokcsomóáttét diagnosztizálásakor a bőrrákkal kapcsolatba kerülő nyirokcsomókat is eltávolítják.

Bőrrák megelőzése

Mielőtt magunkat kezdenénk okolni, szögezzük le, hogy a bőrrák szándékos megelőzése szinte lehetetlen. Amit tehetünk, az a kockázatok csökkentése.

Mi a legfontosabb? Mivel a bőrrákok közvetlen összefüggésbe hozhatók a napfénnyel, pontosabban a hosszú ideig tartó, rendszeres besugárzással és a leégéssel, ha ezeket elkerüljük, máris sokat tettünk a rosszindulatú tumor megelőzése érdekében.
Amikor a legerősebb a napsütés, azaz 11 és 15 óra között, soha ne legyünk a szabad ég alatt napvédelem nélkül. Ezt tegyük: legyen rajtunk sapka, ami lehetőleg a tarkót is takarja, valamint használjunk olyan napvédő terméket, ami az UV-A és az UV-B sugárzás ellen is hatékony. Ne feledkezzünk meg ajkaink védelméről sem, és használjunk napszemüveget.

via GIPHY


Még jobban kell vigyázniuk a gyerekeknek és az időseknek. Előbbiek immunrendszere még nem teljesen fejlett, ezért kevésbé ellenálló, utóbbiaké pedig sokszor már nem elég erős. Kerüljük az agresszív kemikáliák használatát (pl. otthoni tisztítószerek, személyi higiéniára hasznát termékek, kozmetikumok).
Erősítsük immunrendszerünket, amivel jelentősen mérsékelhetjük a bőrrák kialakulásának valószínűségét. Alkalmazzuk a jól bevált módszereket, azaz hetente legalább öt napon, minimum fél órát mozogjunk (napon belül a 30 percet több részletben is teljesíthetjük), a lényeg az, hogy ezt intenzíven tegyük. Akár egy kiadós séta is elegendő lehet.
Étkezzünk egészségesen, gondoskodjunk az antioxidáns vitaminok, ásványi anyagok, polifenolok beviteléről. Kerüljük a kész- és félkész ételeket, a fehér cukrot, az állati zsírokat, a fehér lisztet. Ezek helyett válasszuk a friss zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat. Kiváló eredményt érhetünk el a gyógygombákkal, a shiitake, a pecsétviaszgomba, a bokrosgomba és a kínai hernyógomba a legjobb természetes immunerősítő. Egy olasz vizsgálat szerint a pecsétviaszgomba kivonata a melanoma kezelésében közvetlenül is segíthet, mivel a benne lévő polifenolok és flavonoidok csökkenthetik a ráksejtek életképességét – olvasható a Nutrients szaklapban. A Hongkongi Egyetem egereken végzett kísérlete kimutatta, hogy a kínai hernyógombával kezelt, B12 sejtvonalú melanomában szenvedő egyedekénél jelentősen csökkent a tumor mérete. A vizsgálat részleteit a Phytomedicine közölte.
A bélflóra egyensúlyának fenntartásával az immunrendszerünk optimálisan fog működni. Együnk savanyú káposztát, kovászos uborkát, erjesztett tejtermékeket vagy erjesztett szóját, mert ezek tartalmazzák a bélflórát felépítő probiotikus baktériumokat. Ahhoz, hogy elszaporodjanak, a zöldségekben és gyümölcsökben megtalálható, prebiotikus rostokra is szükség van.

Ha biztosra akarunk menni, válasszuk a szimbiotikum táplálék-kiegészítőket, mert ezekben ideális mennyiségben találhatóak meg a szükséges pro- és prebiotikumok.
És, még valami. A bőrrák megelőzéséhez hozzájárulhat az időszakonként elvégzett méregtelenítés és béltisztítás. Hogy, miért? Ha eltávolítjuk a májban, a vesékben és a vastagbélben lerakódó mérgeket (utóbbiból a salakanyagot is), nemcsak az emésztésünk, hanem szervezetünk védekezőképessége is javulni fog.

Mit jelent a faktorszám?

Nem árt tudni, mit jelent a napvédő termékeken feltüntetett faktorszám, hiszen ennek ismeretében pontosan tudható, meddig tartózkodhatunk biztonságosan a napon. A fényvédő faktor egy szorzószám, például a 40-es faktorú napvédőt használva negyvenszer hosszabb ideig napozhatunk. A pontos időtartam attól függ, milyen típusú a bőrünk. Általában a magyar lakosság a 2. és a 3. bőrtípusba tartozik, előbbi körülbelül tíz, utóbbi húsz perc természetes védelmet jelent.
Amennyiben a már említett 40-es faktorszámú termékkel fedjük be a bőrünket 40X10, illetve 40X20 percig tehetjük ki magunkat a nap sugarainak. Lényeges, hogy az időtartam nem hosszabbodik meg akkor sem, ha többször bekenjük magunkat. Ugyanakkor ezt mégis ajánlott megtenni, mert a napvédők az izzadság, a ruhák okozta dörzsölés hatására vesztenek a hatékonyságukból, ráadásul csak azt a bőrfelületet óvják, amit lefednek.

 

Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16423520
https://www.wcrf.org/dietandcancer/cancer-trends/skin-cancer-statistics
https://www.who.int/uv/faq/skincancer/en/index1.html
https://www.meregtelenites-beltisztitas.com/probiotikus-torzsek      
https://www.vitalitas-magazin.hu/borproblemak/melanoma-gyogyszer
https://www.eletmod-magazin.com/gyogynovenyek/borrak-ellen-gyogygomba
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5372873/

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter